Nem az �n nemzed�kem �gye volt, de az�rt az idõsebb koroszt�ly j�l eml�kezhet r�, hogy milyen hatalmas visszhangot keltett az a pop-zenei fesztiv�l, amit az Egyes�lt �llamok-beli kisv�rosban, Woodstock-ban rendeztek 1969-ben.

Annyian t�boroztak le a t�bb napig tart� koncertsorozat hallgat�s�ra, hogy semmilyen m�dia nem tudta kamer�j�val a t�meget k�pbe fogni. A Woodstock ma m�r klasszikus esem�nynek sz�m�t, �s a tanul�ifj�s�g szem�ben bizony�ra nagyobb a fontoss�ga, mint p�ld�ul a peloponn�szoszi h�bor�nak. Sõt, ez a fantasztikus t�megeket megmozgat� esem�ny iskol�t csin�lt, hiszen t�bb mint harminc �v m�lt�n sem csitult el a Woodstockhoz hasonl� fesztiv�lok zaja.

Hogy Woodstockkal val�ban az �letforma-forradalom, �s a m�di�t megh�d�t� t�megkult�ra, valamint a v�ls�gos helyzetbe ker�lt magaskult�ra egym�sra tal�l�s�nak (vagy legal�bb is k�nyszerû frigy�nek) �j korszaka kezdõd�tt el, azt j� ideje m�r sokfel� megfigyelhett�k, hiszen a k�pzõmûv�szet �s bizonyos fajta irodalmi megnyilatkoz�sok popul�risabb mûfajaiban is r�g�ta ismert a mûv�szek �s a k�z�ns�g k�zti hat�rvonal elmos�d�sa, �s ezzel egy�tt a r�gi �rtelemben vett mûv�szi kvalit�s fontoss�g�nak a hanyatl�sa is - ezt a kvalit�st napjainkban m�s er�nyekkel szok�s behelyettes�teni. Ezek k�z�tt a ,,m�sfajta" hat�konys�ggal b�r� mutat�k k�z�tt az egyik legfontosabb a nagy sz�mok szerepe. Szinte kultikus tisztelet veszi k�r�l azokat az esem�nyeket, amik minden eddigin�l nagyobb t�megeket k�pesek mozg�sba hozni.

/P.G./